Leó, IV., Szt, OSB (Róma, 600 k.-Róma, 855. júl. 17.): II. Sergius utódaként 847. I. 27-855. VII. 17: pápa. - A longobárd Raduald fia. Gyermekkorától a Szt Péter-baz. melletti Szt Márton-ktorban nevelkedett, itt lépett a r-be. Hamarosan tiszt. övezte komoly tökéletességre törekvéséért. IV. Gergely szubdiákonussá, Sergius p. pappá szentelte és bíb-sá tette, majd Sergius halála napján p-vá választották. IV. 12: húsvét napján szent. pp-ké, a szaracénok támadásai miatt nem várva meg a cs. jóváhagyást. - P-ként első dolga volt a 648. évi szaracén betörés pusztításainak helyrehozatala. Katonai őrséget állított a tengerpartra, hadiflottát szervezett, mely 849: a nápolyi, amalfi és gaetai flottával együtt legyőzte a szaracénokat. A Szt Péter-baz-t körülvevő városnegyed köré Lothár kir. anyagi segítségével bástyafalat építtetett Trasteverétől az Angyalvárig (ez a Leóváros). 854: újjáépíttette az elpusztított Centumcellae kikötővárost és Leopolisznak nevezte (2000: Civittavecchia). - Lothár és Lajos cs. mindvégig nehezteltek rá a megválasztás bejelentésének elmulasztásáért, de szükség esetén segítségére voltak. ~ okosan meg tudta őrizni egyházkormányzati függetlenségét. 853-54: Rómában zsin-ot tartott, melyen 67 pp. vett részt. 853: kiközösítette →Anastasius Bibliotecariust. A Szt Péter-baz-ban temették el. Ereklyéit II. Paszkál Nagy Szt Leó sírja közelében helyezte el. - Ü: júl. 17. - Utóda 855. VII: III. Benedek. T.J.

LThK VI:948. - BS VII:1289. - Mondin 2001:136.